Az 1948. január elsején életbe lépett alkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság. Köztársasági elnök (Presidente della Repubblica): A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. Jelenleg a 2006 májusában megválasztott Giorgio Napolitano egykori kommunista párti vezető az államfő. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizenegyedik e tisztségben.
A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak. A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból (felsőház) és a Képviselőházból (alsóház). A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 40. (szenátoroknál) illetve 25. (képviselőknél) évet. A 315 tagú Szenátust (Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet hétnél kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és néhány kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnöke Franco Marini (Kereszténydemokrata Párt), székhelye Rómában, a Palazzo Madamaban található. A 630 tagú Képviselőházat (ún. Camera dei Deputati) közvetlenül választják az állampolgárok. Elnöke Fausto Bertinotti (Rifondazione Comunista), székhelye a Palazzo del Montecitorio épületében, Rómában található.
A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni, ahhoz hogy érvénybe lépjen.A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőház elnöke Pierferdinando Casini, a szenátusé Marcello Pera. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik. A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat alkotnak. Olaszország 20 régióra (regione) oszlik, amelyek közül a *-gal jelöltek széles körű autonómiát élveznek. Abruzzo (Regione Abruzzo) Basilicata (Regione Basilicata) Calabria (Regione Calabria) Campania (Regione Campania) Emilia–Romagna (Regione Emilia-Romagna) Friuli–Venezia Giulia * (Regione Friuli–Venezia Giulia) Lazio (Regione Lazio) Liguria (Regione Liguria) Lombardia (Regione Lombardia) Marche (Regione Marche) Molise (Regione Molise) Piemont (Regione Piemonte) Puglia (Regione Puglia) Szardínia (Regione Sardegna) * Szicília * (Regione Sicilia) Toszkána (Regione Toscana) Trentino–Dél-Tirol (Regione Trentino-Alto Adige/Südtirol) * Umbria (Regione Umbria) Valle d’Aosta * (Regione Valle d’Aosta/Vallée d’Aoste) Veneto (Regione Veneto) Kommunista Párt (Rifondazione Comunista) Néppárt (PPI) Forza Italia Nemzeti Szövetség Északi Liga (Lega Nord) Zöldek Pártja (Verdi) Radikális Párt (Partito Radicale) Olasz Szociáldemokrata Párt (Partito Socialista Democratico Italiano) Olasz Kommunista Párt (Partito Comunista Italiano) Olasz Liberális Párt (Partito Liberale Italiano) Olaszország hadereje három haderőnemből áll: a szárazföldi haderőből, a légierőből és a haditengerészetből.
Ezeknél összesen 216 800 fő van aktív szolgálatban (közülük 70 200 fő sorozott). A szolgálati idő a sorozottaknál 10 hónap. Tartalékos állományú 65 200 fő. Az ISTAT (Olasz Statisztikai Iroda) 2005. évi adatai szerint az ország lakossága 58 751 711 fő, amivel Olaszország az Európai Unió negyedik (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság után), a világ 22. legnépesebb országa. 2006. júliusában az olasz népesség 0,2%-kal, 58 883 958 főre nőtt, ami főleg a bevándorlóknak és az emelkedő átlagos élettartamnak (jelenleg 79,81 év) köszönhető. Ennek ellenére az népesség rohamosan öregszik, már ma öt lakosból egy nyugdíjas, és ha ez folytatódik, akkor 2050-re Olaszország lakossága a jelenlegi háromnegyedére csökkenhet. Európában ebben az országban az 5. legnagyobb a népsűrűség, ami 195 fő/km². A népsűrűség Észak-Olaszországban, Lombardiában és Piemont tartományokban a legnagyobb. Itt él az olasz lakosság egynegyede, és a milánói agglomerációkban több mint 7,4 millió fő lakik. Etnikai összetétel Népcsoportok: szárd (2%), rétorománok (1%), tiroliak (0,5%). Vallási megoszlás 2006. évi statisztikák szerint: keresztény: 54 millió fő – ebből katolikus 52 millió fő, protestáns 700 000 fő, ortodox keresztény 700 000 fő, egyéb keresztény 500 000 fő, iszlám: 850 000 fő, buddhista: 110 000 fő, hindu: 75 000 fő, szikh: 70 000 fő, zsidó: 45 000 fő, pogány: 15 000 fő, vallás nélküli: 4 millió fő. Nyelvi megoszlás Csoport Lakosság Eredeti nyelv Régió Szárd 1.269.000 szárd nyelv Szardínia (77,48%) Friuli 750.000 friuli nyelv Friuli–Venezia Giulia (56,32%) Tiroli 290.000 német nyelv Alto Adige Bolzano körül (65.43%) Okszitán 178.000 okszitán nyelv Piemont Cuneo (4,76%) és Torinó okszitán területei, Liguria Imperia körül, Calabria Guardia Piemontese körül Sassari 175.000 sassari nyelv Sassari (megye) (54%) Corso gallurese 129.000 Gallurese Olbia-Tempio (megye) (87%) Arberes 98.000 albán nyelv Dél-Itália, Szicília, Calabria, Puglia, Molise, Campania, Basilicata és kis részben Abruzzo Franko-provanszál 90.000 francia nyelv Piemonte Torino környéke (0,89%), Valle d’Aosta Aosta környéke (60%), Puglia Foggia környéke (0,23%) Szlovén 70.000 szlovén nyelv Friuli–Venezia Giulia Trieszt környéke (9,6%), Gorizia (8%), Udine (3%) Rétoromán (ladin) 55.000 Ladin nyelv Trentino Alto Adige – ben Bolzano (4,19%), Trento (1,69%), Veneto – ban Belluno (10%) Katalán 43.000 Algeri Szardínia Alghero környéke (35%) Francia 20.000 Francia nyelv Valle d’Aosta (17,33%) Görög (Grico/Griko) 20.000 Görög nyelvi kisebbség Olaszországban Calabria Reggio Calabria körül (0,88%), Puglia Lecce körül (1,88%) Ligure tabarchino 12.000 Tabarchino Carloforte (87%) és Calasetta (68%) (Carbonia-Iglesias (megye)) Bavári 3.100 német nyelv (cimbro/mocheno) Trentino (Trento) Horvát 2.600 horvát nyelv Molise (0,79%) Karintiai 2.000 német nyelv Friuli–Venezia Giulia Udine környéke (0,38%) Karni 1.400 friuli nyelv Friuli–Venezia Giulia, Veneto Belluno (0,66%) Tiroli (pusterese) 700 német nyelv Veneto, Val Pusteria
