GDP (2004): 1 678 milliárd USD. Szektorok szerinti megoszlása: 65% szolgáltatás, 32% ipar és csak 3% a mezőgazdaság. Munkanélküliségi ráta: 8% (2004). Államadóssága 1800 milliárd euró (2011)[2]. Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. 9 millió munkás 3 nagy szakszervezethez tartozik: Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) – kb. 4,6 millió tag Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori (CISL) – kb. 3 millió tag Unione Italiana del Lavoro (UIL) – kb. 1,4 millió tag. A Pó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület: búza, kukorica, cukorrépa, rizs termesztése folyik. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelő szarvasmarha tenyésztése. A déli területeken jellemző a citrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, a szőlő és az olajfa termesztése, nevelése. A hegyvidékeken csak juh- és kecsketartásra van lehetőség. Bányászata: Olaszország területe szegény ásványkincsekben. Kőolaj és földgáz a Pó-alföld déli részén található. Energiagazdasága: Szénhidrogén-tüzelésű hőerőművek és az Alpok folyóin épült vízerőművek biztosítják az ország villamosenergia-termelését. (Lásd még: GALSI földgázvezeték) Feldolgozóiparának központjai ágazatok szerint: vaskohászat: Torino, Genova, Milánó, Nápoly, Bari, Taranto, Siracusa színesfémkohászat: Velence – Porto Marghera autógyártás: Milánó az Alfa Romeo, Torino a Fiat, és a Lancia gyáráról nevezetes, Maranelló a Ferrari, Modena a Maserati, Bologna pedig a Lamborghini-ről híres. kőolajfinomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina vegyipar: Milánó (Montedison, Pirelli)
Az ország a divatáru készítésének fellegvára. Textilipari centrumai: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona. Cipőipara ugyancsak világhírű. Fizetőeszköz, pénzintézetek Az állam hivatalos fizetőeszköze az euró 2002. január 1. óta. A fizetőeszköz az olasz lírát (ITL) váltotta fel. Az ország központi pénzintézete a Banca d’Italia, jelentős további hitelintézetek a Banca Commerciale Italiana (Comit) és a Credito Italiano. Olaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Leglátogatottabb régiói Veneto, Emilia-Romagna és Toszkána. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá.
Fogadóképessége a hotelekben 1-5*-os kategóriákban, üdülőfalvakban (villaggio turistico) és kempingekben eléri a 4,5 millió ágyat. Agroturizmusa folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2001-ben megközelítőleg 10 000 gazdasági egységet soroltak ezen kategóriába. Olaszország világörökségi helyszínei: Valcamonica sziklarajzai, A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével, Firenze történelmi központja, Velence és lagúnája, A pisai Dóm-tér, San Gimignano történelmi központja, Sassi di Matera, Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái, Siena történelmi központja, Nápoly történelmi központja, Crespi d’Adda, Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata, Castel del Monte, Alberobellói trullik, Ravenna ókeresztény műemlékei, Pienza városának történelmi központja, A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio komplexum, A királyi rezidencia, Torinó, Botanikus kert, Padova, Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto), Duomo, Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande, Modena, Pompeji, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei, Amalfi-part, Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye, Villa Romana del Casale, Szicília, Su Nuraxi di Barumini, Szardínia, Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika,
A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor, Urbino történelmi központja, Villa Adriana, Tivoli, Verona, Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek, A Villa d´Este Tivoliban, A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília, Piemont és Lombardia szent hegyei, Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai, Val d’Orcia, Siracusa városa és Pantalica nekropolisza, Genova, a Le Strade Nuove, Róma történelmi központja, Róma és a Vatikán közös világörökségi helyszínei és a San Paolo fuori le mura bazilika. A közutak hossza: 654676 km. Ebből autópálya 6957 km – mellyel az útvonalak hosszúságát tekintve a 3. helyet foglalja el Európában közvetlenül Németország és Franciaország után. Legnagyobb forgalmú autópályái: A1 – es autópálya (l’autostrada del Sole) (Milánó-Firenze-Róma-Nápoly), A4 – es autópálya (Torinó-Milánó-Brescia-Padova-Velence-Trieszt), A7 – es autópálya (l’autostrada dei Fiori) (Milánó-Genova), A14 – es autópálya (Bologna-Rimini-Pescara-Bari-Taranto), A12 – es autópálya (Genova-Livorno-Róma). A vasutak hossza: 19 394 km; A TAV (Treno Alta Velocita) szuperexpressz vonalai: Róma – Firenze (1. vonal); Róma – Nápoly; Torinó – Milánó; épülő vonalai: Milánó –Bologna; Bologna – Firenze; Milánó – Genova; Milánó – Velence; Verona – Velence. A nemzetközi kapcsolatok fejlődése miatt további gyorsvasutak épülnek Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia irányába is.
A Ferrovie dello Stato (rövidítve FS, Olasz Államvasutak) Olaszország legnagyobb állami vasúttársasága, amelyet néhány éve privatizáltak és több önálló vállalatra osztottak. Az ország kereskedelmi forgalom és személyforgalom szempontjából legjelentősebb kikötői az Adriai-tenger partján Triesztben és Velencében, míg a Ligur-tenger mellett Genovában találhatók. További olasz kikötővárosok: Ancona, Augusta, Bagnoli, Bari, Brindisi, Cagliari, Catania, Civitavecchia, Gela, Gioia Tauro, La Spezia, Licata, Livorno, Messina, Milazzo, Nápoly, Olbia, Palermo, Piombino,Porto Empedocle, Portoferraio, Porto Torres, Pozzallo, Ravenna, Reggio Calabria, Salerno, Savona, Siracusa,Taranto, Trapani. Legfőbb belföldi vízi útvonalát a Pó folyó biztosítja. Általános iskola (Scuola elementare) 6-11 éveseknek Középiskola (Scuola media) 11-14 éveseknek Gimnázium (Scuola superiore) 14-19 éveseknek Egyetemek: Olaszországban 77 állami, 14 magán és 2 egyéb (külföldi érdekeltségű) egyetem található. A Bolognai Egyetem (Università di Bologna) Európa első felsőfokú oktatási intézménye, 1088-ban alapították, s jelenleg 80 000 diákot képez. Az egyetemek jelentős hányada nagymúltú tradíciókon alapul, a 12-14. században jött létre, mint Ferrara, Firenze, Nápoly, Padova, Parma, Pavia, Perugia, Pisa, Róma és Torinó egyeteme. A legnagyobb számban Rómában tanulnak a diákok (kb. 200 000 egyetemista), a legtöbb felsőfokú tanintézmény viszont Milánóban található (Statale, Politecnico, Bocconi, Cattolica del Sacro Cuore, Istituto universitario di lingue moderne (IULM)). Lásd még: Olaszország egyetemei.
